Ha valaki tizennyolc éves koromban azt mondja, hogy egy görög sziget miatt fogok megtanulni angolul, weboldalakat készíteni és programozni, valószínűleg elég furcsán néztem volna rá. Pedig pontosan ez történt, és az egész egy nyaralással kezdődött, amelyről akkor még fogalmam sem volt, milyen hosszú történet első fejezete lesz.
Tizennyolc éves voltam, amikor először jártam Santorinin. Firában, a nagytemplom előtt kisétáltam a kaldera szélére, és egyszerűen nem tudtam betelni a látvánnyal. Aztán elindultam a Firostefani felé vezető, lépcsős gyalogutcán, és addig sétáltam, amíg már oldalról, magasabbról láthattam Firát. Ott persze megint megálltam nézelődni.
Akkoriban Santorini egészen más hely volt. Már érkeztek turisták, de közel sem volt ennyi szálloda, és a kaldera mentén álló házak jelentős részében még helyiek éltek. Az emberek hazafelé cipelték a bevásárlást, jöttek-mentek az utcákon, és az egésznek volt egy olyan nyugodt, hétköznapi hangulata, amelyből mára jóval kevesebb maradt.
Egy nyaralásból évtizedes történet lett
Amikor hazajöttünk, természetesen visszavágytam, ahogy valószínűleg mindenki más is, aki egyszer meglátta a kalderát és beleszeretett ebbe a különös földdarabba. Csakhogy nálam ez valahogy nem akart elmúlni, így Santorini hosszú éveken át az éves nagy nyaralásunk helyszíne lett, és amikor később családom lett, akkor sem változott sokat a helyzet, legfeljebb már gyerekkel együtt indultunk útnak.
A gyerekem Santorinin tanult meg úszni, itt esett ki az első foga, és itt ment életében először diszkóba is, úgyhogy ha egyszer valaki összegyűjtené a családunk fontosabb emlékeit, meglehetősen sok görög szigetes történetet találna közöttük. Azóta is visszajárunk, néha évente többször, máskor ritkábban.
A sziget, amelyik közben egészen más lett
Aki most utazik először Santorinire, annak valószínűleg fel sem tűnik, mennyit változott a sziget az elmúlt évtizedekben, hiszen számára már ez a rengeteg szállodával, medencével, étteremmel és turistával teli világ jelenti Santorinit. Én viszont még emlékszem arra, amikor a kaldera mentén nem minden második ajtó mögött luxuslakosztály volt.
Ma már ezért is választjuk inkább az október és június eleje közötti időszakot, amikor több esélyünk van megtalálni azt a nyugalmat, amely miatt annak idején beleszerettem a szigetbe. Ez persze nem jelenti azt, hogy aki júliusban vagy augusztusban utazik, rosszul döntött volna. Nagyon jól tudom, hogy a legtöbb ember akkor tud szabadságra menni, amikor az iskolai szünet és a munkahelyi lehetőségek engedik. Attól, hogy én más időszakot választok, még senkinek nem lesz kevésbé szép a nyaralása, legfeljebb érdemes alaposabban megterveznie.
Két hely, ahová mindig visszamegyek
Vannak helyek, amelyekhez ma is ugyanúgy ragaszkodom, mint régen. Az egyik Firostefaniban az a nagy tér, ahonnan látni a híres három harangot, a másik pedig Firában, a nagytemplom előtt van, ahol reggelente szeretek leülni egy padra, és egyszerűen csak figyelni, mi történik körülöttem. Nem kell hozzá különösebb program, szervezés vagy belépőjegy, és talán éppen ezért szeretem ezeket a pillanatokat annyira.
És hogy jön ide a weboldalkészítés?
Volt egy időszak az életemben, amikor betegség miatt nem tudtam úgy mozogni, ahogy szerettem volna, és mivel a semmittevés sosem tartozott a kedvenc elfoglaltságaim közé, ki kellett találnom valamit, amivel legalább az agyamat lefoglalhatom. Így kezdtem el Santoriniről weboldalt készíteni.
Persze hamar kiderült, hogy egy weboldalhoz nem árt érteni ezt-azt, így aztán jött a HTML, a CSS, később a PHP, a keresőoptimalizálás, és mire észbe kaptam, az egészből egy újabb és újabb dolgokat tanuló korszak lett, amelyből azóta meglehetősen sok különböző projekt született. Elég különös, hogy egy görög sziget látványa végül mennyi mindenhez vezetett.
Miért írom ezt az oldalt?
Azért, mert több mint harminc év után is szeretem Santorinit, és mert az évek során rengeteg olyan tapasztalatot gyűjtöttem, amely másoknak is segíthet abban, hogy jobban megismerjék a szigetet, és ne csak a képeslapokról ismert néhány helyet lássák belőle.
Nem szeretném megmondani senkinek, mikor menjen, hol szálljon meg, vagy hogyan töltse a nyaralását, mert szerencsére nem vagyunk egyformák. Inkább megmutatom, amit az évek során megismertem, elmesélem, amit tapasztaltam, és összegyűjtöm a praktikus információkat, amelyekkel könnyebb megtervezni az utazást. A többit mindenki eldöntheti maga, mert Santoriniből szerintem nem csak egyféle létezik.