Vanilla kilátás
Együnk!,  Firostefani,  Gasztro,  Kipróbált éttermek

Vanilla étterem Firostefaniban, Santorinin

A Vanilla étterem Firostefaniban 

Igazság szerint már furdal a lelkiismeret amiatt, hogy még nem írtam a helyről, mert a törzshelyem lett a Vanilla étterem Firostefaniban.

A poszt 2020 októberében íródott és utólag olvasva, elnézést kell kérnem érte és felhívom a figyelmet, hogy éhesen ne olvassátok el!

Az éttermek és tavernák jó része már bezárt, vagy idén ki sem nyitott, így ami nyitva van, az több vendégre számíthat. Kivétel október végén, koronás időkben, mert most már alig kószál valaki errefelé.

Fontos, kiemelnem, hogy anyagi érdekem nem fűződik a helyhez, csak a tapasztalataimat mesélem el itt is.

Vanilla és a vulkán

A Vanillát Firostefaniban találod, a “főtéren” a jó kilátás mellett.

Amikor először itt jártam, még október elején épp nagyon fújt a szél, viszont nekem volt 2-3 fölös órám, amit valahol, szélvédett helyen akartam eltölteni mert az új szállásomat csak délután 3-tól lehetett elfoglalni. Meg persze éhes is voltam.

Rögtön a bejárat mellett ültem le, hogy jó legyen a kilátásom. Akkor még nem tudtam, hogy fönt van neki egy tetőkertje, ahonnan a kilátás sokkal jobb. (Szóval ha erre jársz, akkor nézd meg, van-e hely a tetőn, megéri.)

Mivel hetek óta egy rendes muszakát akartam enni, de nem volt (Szaloniki mellett nem volt egyik helyen sem -tragédia!) így örömmel konstatáltam, hogy itt van készleten.
Mellé egy hummuszt rendeltem egy adag pitával.

Vanilla és muszaka


A hummusz valami fantasztikus volt. Egész más recept szerint készült, mint ahogy én készítem, de valami mennyei volt. Jó vastagon meg volt locsolva olajjal és természetesen erre is került egy kis szárított oreganó.

Amikor kihozták a muszakát, még sistergően forró volt. Nem tudom, hogy mikrobán vagy sütőben melegítették, de jó meleg volt.

Miután felfaltam az ebédemet, egy darabig még elücsörögtem itt, majd mentem az új szállásomra.

Összesen a nagy üveg vízzel együtt 20 euró körül fizettem.

A második látogatásom alkalmával  csak egy kávéra és valami édességre vágytam. Az édesség a ryzogalo volt, ami magyarul tejberizs és fogalmam sincs, hová túrtam el a képet róla.
Utóbbitól nem voltam beájulva mert ettem már jobbat is, de akkor és ott, ilyen kilátással nagyon jól esett. 

A presszókávé és a tejberizs kombó volt emlékeim szerint 7 euró.


Harmadik alkalommal az ominózus esős-felhős napon jártam a Vanilla étteremben.
Ekkor a pincérlány kedvesen, már barátilag üdvözölt és én leültem a szokott helyemre. Lényegében törzshelyemre.

Ezen a napon valami húsra vágytam, amit meg is kaptam.

Előételnek egy adag grillezett zöldséget kértem, ami nagyon finom volt, hozzá a pirított pita volt, enyhén megszórva oreganóval és sóval.

A husim jó nagy darab volt. Sertéshús volt, nagyon jól készítve, a tetején olvadozó fűszervaj extra ízt adott neki. Nagyon finom volt! Nem volt sem túlsütve, sem nyers nem volt.
A sült krumpli kevésbé ízlett, de am hús kárpótolt érte.
Ekkor a vízzel együtt 23 eurót fizettem.

Aztán október 31-én még voltam náluk, körülbelül utolsó vendégként, mert másnap bezártak télire.

Szóval a 2020 októberi tapasztalatom szerin a Vanilla egy jó hely. Remélem nem fog a konyha elromlani az idők során.

Fotóztam nektek étlapot is. Persze ez csak egy része.

Vanilla étlapja

Bővebb menüt itt találtok meg képeket a tetőről. 😉

4 hozzászólás

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.